Ha valamilyen nyomdai kiadványt szeretnénk készíttetni, a nyomdai kifejezések ismerete nem hátrány. Nem bonyolult, technikai nyomdai kifejezések ezek, de az alapokkal érdemes tisztában lenni. Felsorolom néhány ilyen nyomdai kifejezés értelmezését betűrendben.
Behúzás · Rögzített érték, amellyel a bekezdés első sorát kissé jobbra állítva (beljebb) kezdjük.
Címnegyedív (címnegyed) · A könyv első négy oldala, amely a szennycím-, sorozatcím- és címoldalt, valamint a copyrightoldalt tartalmazza. Röviden címnegyednek is nevezzük.
Copyrightoldal · A címnegyed negyedik oldala, amely rendszerint a következőket tartalmazza: A szerkesztő, a lektor, a fordító neve, fordítás esetén a mű eredeti címe, a copyright szövege (innen az elnevezés) és támogatás esetén a támogatók neve. A copyrightoldal tartalmazhatja a kolofont is.
dpi · A rácssűrűség mértéke (dot per inch) hüvelykenként hány, a nyomdai rács képzeletbeli vonala mentén elhelyezkedő pontot számolhatunk meg. A képernyőfelbontás 72 dpi, nyomtatási feladatokra 300 dpi-s képeket szokás használni.
Kifutó · Ha egy kép a lap széléig ér, a nyomdába úgy kell küldeni, hogy a kép túlnyúljon (kifusson) a vágott méreten túlra. Így lehet elérni, hogy a körbevágás után a lap szélén ne maradjon fehér csík.
Kiskapitális · (Kapitälchen, Small Caps) olyan verzális, amelynek mérete a kisbetű középmagasságának felel meg (x vagy m betű magassága), a kezdőbetűk pedig nagybetűk.
Kolofon · A kolofon az a záradék, amely a kiadvány kiadására és előállítására vonatkozó lényeges adatokat (felelős kiadó, felelős szerkesztő, műszaki szerkesztő, nyomda és annak vezetője stb.) tartalmazza. A kolofon a könyv utolsó lapján, esetleg a címnegyed negyedik, azaz copyrightoldalán helyezhető el. Ma már általában az impresszum adatait is a kolofonban közöljük.
Kurrens · Kisbetű.
Kurzív · Dőlt betű (nem egyszerű geometriai döntés, hanem az adott betűtípushoz tartozó dőlt betűkészlet.
Levilágítás · A kiadványszerkesztő program a nyomdai színeknek megfelelően szürkeárnyalatos képekre konvertálja a kiadvány oldalait és egy nyomtatófile-t (Postscript) hoz létre. Ezt a file-t felhasználva, egy computervezérelt levilágító berendezés 4db színkivonati síkfilmet állít elő. Ezeket a filmeket viszik át fotokémiai úton a nyomdagép nyomólemezeire. A levilágítóberendezések rendkívül költségesek, ezért a legtöbb nyomda erre specializálódott levilágító-műhelyekben készítteti el a filmeket.
Marginális · A szedéstükrön kívül, az oldalak margóján elhelyezett cím vagy magyarázó jegyzet, megjegyzés.
Moiré · A képen az interferencia miatt megjelenő hiba. Lehet nyomdai hiba (a raszterrácsok hibás elforgatása vagy illesztése miatt) vagy szkennelési hiba a CCD sor és nyomat raszterpontjainak interferenciája miatt. A fotók nyomtatásánál szokott előkerülni.
Nyomdai rács · Szabályos távolságban elhelyezkedő különböző méretű pontok, amik elég sűrűek és kicsik ahhoz, hogy szemünkben összeolvadva folytonos árnyalatnak tűnjenek.
Szedéstükör · A könyv oldalaira megállapított szedési felület. Az élőfej a szedéstükrön belül, míg az oldalszámok azon kívül vannak. Széljegyzetek, kifutó képek is kerülhetnek a szedéstükrön kívülre.
Színbontás · Színes nyomdai eljárásoknál (általában) négy festékkel dolgoznak, és a színintenzitásnak megfelelő méretű rácselrendezésű rasztereket (képpontok) nyomtatnak a papírra. A kékeszöld-bíbor-sárga színű apró képpontok keveredését a szemünkben különböző színárnyalatokként érzékeljük.
A három szín nyomásával nem lehet igazán szép sötét árnyalatokat kapni, ezért szükséges még egy fekete színt is nyomni. (Természetesen a fekete szövegek is ezzel nyomtatódnak)
Vágott méret · Az összehordott, bekötött kiadvány széleinek esztétikus megjelenése érdekében (a gerincet kivéve) kötészetben körbevágják.
Az így kialakított méret a vágott méret.
Vákát oldal · Mivel a fejezetek általában páratlan oldalon kezdődnek, ha az előző fejezet páratlan oldalon érne véget, egy üres (vákát) oldalt kell beszúrni utána.
Angolszász gyakorlatban megjegyzésként feltüntetik: „ez az oldal szándékosan maradt üresen”
Verzális · Nagybetű
ISBN szám:
(International Standard Book Number) a könyv egyedi azonosítására szolgáló, nemzetközi szabványnak megfelelő azonosító szám. A szerepeltetése a könyvben kötelező. A számot az Országos Széchenyi Könyvtár ISBN Irodájától a kiadó köteles megkérni. (használatának részletes szabályai megtalálhatóak az MSZ-ISO 2108 és a MSZ-ISO 3297 sz. szabványleírásokban) A nyomdai kifejezések közé tettem, de inkább a kiadással kapcsolatos.
Az ISBN számmal rendelkező kiadványok ÁFA-ja csak 5%!
ISSN szám:
(International Standard Serial Number) A sorozatok esetén (könyvsorozat, folyóirat, egyéb periodikák) használt azonosító szám. A szerepeltetése a könyvben (sorozat esetén) az ISBN számmal együtt történik. A számot az Országos Széchenyi Könyvtár ISSN Irodájától a kiadó köteles megkérni.
A leggyakoribb mértékegységek:
1 (pica) pont= 0,351 mm
1 ciceró (12 pt)= 4,2164 mm
(általában betűméret, illetve vonal (lénia) vastagság méreteknél találkozunk vele) szabványos papírlapméretek:
(A nagyobb szám duplázza a kisebb lap rövidebbik oldalméretét és fordítva.)
(Pl.: A/3=297×420 mm, A/5=210×148,5 mm)
A/4= 210×297 mm
B/4= 248×346 mm
Ha kérdésed van, vedd fel velünk a kapcsolatot!
