Kézirat számítógéppel Nyomtatás E-mail
Tartalomjegyzék
Kézirat számítógéppel
Terjedelem
Nyelvi beállítás
Sor és oldaltörés
Oldalbeállítás
Struktúra - tartalomjegyzék
Táblák, ábrák, fotók
Sorkizárás, elválasztás
File elnevezések
Minden oldal

Számítógépes kéziratkészítési alapok

Optimális esetben még a kézirat elkezdése elôtt összehangol a szerző és a tipográfus/tördelő. Tördelőszerkesztői munkám során általában Word-ös kéziratokat kapok nyersanyagnak és a szerzők szinte mindig ugyanazokkal a kérdésekkel keresnek meg.
Ezekre a kérdésekre adott válaszokból gyűjtöttem össze ide egy csokrot.

 

szövegszerkesztés

Az itt leírt információk úgy gondolom segítenek majd eligazodni azoknak a nyomdai-tipográfiai elvárásokban járatlan szerzôknek (titkárnőiknek), akiket az a megbecsülés (szerencse) ért, hogy gondolataikat nyomtatott könyv formájában juttassák el a szomjúhozó tömegekhez és szeretnének tökéletes elektronikus formátumú kéziratot kiadni a kezükből.

Hogy milyen a tördelés számára "ideális" kézirat (a sziporkázó tartalmon túl)?
Az alábbi linkeken végighaladva fény derül rá. Vágjunk bele :)

 


 

Terjedelem

Rögtön a szerződés megkötésekor szembejön az elsô "rém", a SZERZŐI ÍV fogalma (ha rákérdezel, köd tör elő). Nos rántsuk le a leplet: 40 ezer leütött karakternyi terjedelmű szöveg (a szóközöket is beleértve). Ehhez az infóhoz kedvenc szövegszerkesztőnknek beépített modulja van, kérdezzük le. ("eszközök" menü - szavak száma)

Szavak száma

Mivel egy könyv terjedelmét kordában kell tartani, a kiadó megszabja mondjuk hogy a B/5-ös méretű oldalakon ilyenésilyen margóviszonyokkal, 10 pontos Times betűtípussal kb 200 oldalas legyen a művünk és a nyomdai technológia miatt legyen a lapok száma 12-vel osztható. Tehát "szőröstül-bőröstül" pontosan 204. Ebben már benne foglaltatik a címnegyed, a tartalomjegyzék, előszó, ajánlás, tárgymutató, irodalomjegyzék, függelék, vákátoldalak, stb is.

Ilyenkor a szerkesztő ki(meg)számolja, hogy hány "n" karakter fér el egy fent említett könyvlapon [ha mondjuk 40 sor van és soronként 60 leütés, (2400 karakter/oldal) és Pl. 5 szerzői ívre (5x40000 leütés) kaptunk megrendelést, akkor az a leendô könyvben kb 84 oldalt fog elfoglalni. ]

Ha menetközben kiderül, hogy még 2 oldalt kéne hozzáírni, akkor 4800 leütésnyit gépelhetünk.

Vannak persze módosító tényezők (táblázatok, ábrák, fotók stb.) ezeket egyedileg kell kalkulálni. Nagyjából ennyit a terjedelemrôl.

 


 

Szövegbevitel - nyelv

Rögtön munkakezdéskor állítsuk be a dokumentum nyelvét! Ha magyar szöveget írunk magyarra, ha angolt akkor angolra és ha két nyelven írunk felváltva, akkor az adott szövegrészt kijelölve válasszuk ki a hozzáillő beállítást. (Eszközök menü > Nyelv > Nyelv megadása)

Nyelvbeállítás

Tegyük ezt azért, mert például a helyesírásellenőrző modul így fog megfelelően működni, vagy mert speciális karakterek különbözô nyelveknél más formájúak (pl. idézőjel párosok)

Ha kiemelést akarunk a szövegben, elég dőltre formázni (kurziválni) a kívánt részt. A kövérítést (bold) inkább csak címszavakhoz, címekhez használjuk.

Az aláhúzás, még a régesrégi írógépes korszak eszköze volt, számítógépes szerkesztésnél lehetőleg ne használjuk (vagy ha igen, ne használjuk a kurziválással együtt)

Szintén kerüljük a r i t k í t á s -t is.

Írjunk Times betűtípussal, ez jól olvasható és minden számítógépen megtalálható. Ha mindenképpen szükséges különleges betűtípus használata, (pl. szimbólum vagy fonetikai fontok) mindenképpen mellékeljük azt a leadandó anyaghoz.

 


 

Szövegbevitel - Sor és oldaltörés, bigyók

Nagyon sok meglepetést tud okozni az ENTER (RETURN) billentyű helytelen használata. (pl. a dokumentum egy másik gépen megnyitva egészen máshogy néz ki, "szétesik".)

Sorvégi ENTER-t csak új bekezdés indításához használjunk! Ne úgy jussunk gépelés közben új oldalra, hogy ENTER sorozatokat nyomunk. Arra a CTRL + ENTER billentyűkombináció való. (Gyorsabb is)

Ha új sort szeretnénk anélkül, hogy új bekezdést nyitnánk, használjuk a SHIFT + ENTER-t.

Szövegbevitel - számok, jelek, bigyók

Ne használjunk törtjelet ( / ) zárójelek helyett. Ha zárójeles részeket teszünk zárójelbe, a következô forma szerint kell eljárni: [ { ( ) } ]

A gondolatjel és a kötőjel között tegyünk különbséget (a gondolatjel hosszabb). Ha két gondolatjel közé helyezünk egy szövegrészt, a kezdő gondolatjel után és a záró elé nem törhető "vékony" szóközt szúrjunk be, ezzel egyrészt láttatjuk, hogy a gondolatjelpár melyik szövegrészt fogja közre, másrészt soha nem fognak a jelek "leszakadni" egy sortörésnél.

Számokkal jelölt felsorolásoknál a szám után csak pontot tegyünk:

1. első sor
2. második sor
3. harmadik sor


a zárójel betűkkel jelölt felsoroláshoz kell. (Ezt még dôltre is kell formázni)

a) első sor
b)
második sor
c)
harmadik sor

A "bigyókkal" (bajusz, bullet) csínján bánjunk, az oldalakon keresztül tartó "látványos" bajuszszorozatok nehezítik az áttekinthetôséget (és eléggé óvodásan is néz ki :)

Bajuszok

A "három pont"-ot lehetôleg egy karakterként szúrjuk be a szövegbe. (ALT + 0133 a számbillentyűzeten) …

Az idézőjel magyar formája a "lent 99 fent 99" és nem össszekeverendő a hüvelyk (zoll) ( " ) vagy az aposztrof ( ' ) jellel. Speciális esetben, amikor idézetet idézünk (pl. Bibliai idézetek idézése) a következô a helyes (magyar nyelvi) forma:

Idézőjel formák

Magyar nyelvű szövegben a tizedesjel vesszővel (és nem ponttal) jelölendő!

 


 

Oldalbeállítás

 

Munkánk megkezdése előtt ellenôrizzük, mit kínált fel szövegszerkesztőnk alapban. A legtöbb irodai nyomtató A/4-es lapokra nyomtat, egy angol Word viszont sokszor a "Letter" méretet favorizálja. ("File" menü > oldalbeállítás)

Oldalbeállítás

Kéziratunk a nyomdai tördelés előtt lektorálásra kerül, a "régimódi" lektornak (lehet hogy még számítógépe sincs) hagyjunk nagyobb margókat, hogy a kézzel beírt korrektúrajeleknek, megjegyzéseknek maradjon bőven hely. Ne cserélgessük új szakaszok létrehozásával az álló-fekvő formátumot! Egy fekvő oldalt inkább új dokumentumban készítsünk el (és persze hivatkozzunk rá valahogyan) Saját szemeimmel láttam ilyen "vegyes" dokumentumot, amivel pl. mindent lehetett cslnálni - csak éppen a nyomtatóikontól "szállt el" a program. Hangsúlyozom: nem általános ez a hiba, de az ördög nem alszik!

 


 

Struktúra

Gondoljuk át a kezdeteknél művünk struktúráját és az egyes egységek egymáshoz való viszonyát! Egy összetettebb anyag felépítése a következô építőelemekbôl állhat:

rész
fejezet
alfejezet
szakasz
pont

nagyobb lélegzetű anyagot (50 oldal fölött) célszerű külön-külön Word dokumentumokba menteni. Ha saját eligazodásunkat akarjuk könnyíteni, fűzzük össze őket "mesterdokumentum"-má. A kisebb dokumentumokkal gyorsabb a munka.

 

Stílusok

Stílusok

Segítségükkel tudunk tartalomjegyzéket, mesterdokumentumot létrehozni és használatuk nagyon nagy segítséget nyújt a késôbbi tördelésben. Dokumentumunk folyamatos szövege legyen egységes betűtípussal (pl. Times normál 12 pont) írva. Nevezzük el ezt "Normal" stílusnak és használjuk következetesen! Miután egy fejezetcímet begépeltünk, jelöljük ki és a neki megfelelő címsorstílust alkalmazzuk rá. Pl. Címsor 1, Címsor 2, Címsor 3... (az előre megtervezett hierarchiának megfelelően) Négynél több címfokozatot lehetőleg ne használjunk. Célszerű még a következő stílusok használata:

lista,
megjegyzés,
behúzott,
kiemelés,
képaláírás,
táblázatszöveg.

Tartalomjegyzék

Ha automatikusan akarjuk generálni, a címeknek rendelkezniük kell a megfelelő stílusformázással. Műszaki jellegű publikációnál a tartalomjegyzék elôre, szépirodalminál az anyag végére kerül. A formázásával ne veszkődjünk, a tördelés során úgyis csak "mankó"-ként funkcionál.

 


 

Táblázatok

Egyszerű táblázatokat tabulátorokkal rendezzünk. (Aki úgy készít táblázatot, hogy szóközsorozatokat kever tabulátorokkal, az egyéb gonoszságokra is képes ;) Szóközökkel nem lehet pontosan rendezni az oszlopokat. Egyes kiadvány-szerkesztőprogramok pedig nem tudják korrektül importálni a Word táblákat. Nagyobb, bonyolultabb táblázatokat csináljunk meg valamilyen táblázatkezelőben (Excel). Nevezzük el mondjuk tabl_01.xls -nek és mellékeljük az állományt.

Ábrák - fotók

Lehetőleg ne használjuk a Word rajzolóképességeit! Rajzainkat készítsük el valamilyen vektorgrafikus rajzolóprogrammal (Adobe Illustrator, CorelDraw, Visio, Mayura Draw, ZonerDraw, GYVE for LINUX) és ha beépítettük dokumentumunkba, mellékeljük is az anyaghoz. Ügyeljünk arra, hogy mentéskor is vektoros fileformátumot válasszunk. (ai, cdr, wmf, eps...)

Képek szkennelésénél ügyeljünk a következôkre: Fekete-fehér ábrák (fotók) beolvasásánál SZÜRKEÁRNYALATOS (grayscale, BW photo) beállítást használjunk, ne COLOR-t mert feleslegesen növeli a fileméretet. (kivétel: megsárgult-foltos archív fotók)

Színes képeknél kerüljük az "indexed color" és a "256 color" színmélyégű szkennelést. A legjobb a "true color".Ha a képeredeti nyomdai úton elôőállított "raszteres" anyag, akkor szkennelés elôtt állítsuk be a "descreen" opciót és válasszuk ki az eredeti rácssűrűségét (pl.: press-magazin-art), különben végeredménynek csúnya rácsismétlődést (moaré) kapunk.

Ha sok kép lesz a könyvben csinálhatunk "lebutított" fekete-fehér 72dpi-s "nézôkép"-eket képmanipuláló progival (ThumbsPlus, Irfanview) un. batch (kötegelt) módban. Ügyeljünk arra, hogy jól megkülönböztethető legyen az eredeti és a nézőkép elnevezése!


Pl.: konyv01.jpg és konyv01_bw.jpg


KönyvKönyv ff

 


 

Sorkizárás-elválasztás

Igazából a tördelés szempontjából nincs jelentősége, de az olvashasóságot jelentősen megnehezítik a szavak közötti nagy "lukak", amik sorkizárt szövegben az elválasztás bekapcsolásával megszüntethetők. Ha még nem telepítettük fel az elválasztómodult, eljött az ideje. (Csak rendszergazdai jogosultsággal telepíthető!)

Soha ne gépeljük be manuálisan az elválasztójelet! Elég egy szó beszúrása, és máris egy sor közepén fog éktelenkedni! : Léteznek billentyűkombinációk, amik igen hatásosan működnek:

Feltételes kötőjel: (CTRL + *) Illesszük be oda, ahol pl. az automatikus elválasztás nem tett (de kellett volna). Ha sokat használjuk az adott szót, érdemes felvenni az elválasztási kivételszótárba.
Ez a kötőjel csak a sorvégeken fog megjelenni, egyébként láthatatlan. (Persze ha bekapcsoljuk a "mindent mutat" nézetet, akkor -¬ formában látható)

Nem törhető kötőjel: (CTRL + _) Olyan kötőjel, amely megakadályozza a sortörést az összetartozó szavak, számok vagy kifejezések között, ha azok a sor végére kerülnek. Ha az 555-55-55 számot például nem törhető kötőjelekkel írjuk, a program nem választja szét három részre, ehelyett az egészet a következő sor elejére viszi.),

Nem törhető (nonbreaking) szóköz: (CTRL + SHIFT + szóközbilentyű) olyan szóköz, ami nem engedi meg a két összetartozó szó sorvégi szétbontását.

 


 

 

Állomány (file) elnevezések

Ne használjunk magyar ékezetes karaktereket! Szóközök helyett aláhúzáskaraktert gépeljünk, (jobb oldali SHIFT + [ - ] billentyű). Többszámjegyű felsorolásoknál kezdjük a számozást nullával, így elérhetjük, hogy a filekezelőkben ne előzze meg a sorban a 10 az 1-et.

01_fejezet.doc
02_fejezet.doc
tabl_01.xls
tabl_02.xls
abra_01.ai
abra_02.wmf